Building activity of the returning monks (2)
Ezen a helyen került napvilágra az egyik olyan kő-tégla vegyes falazat, mely a török kiűzése után Bakonybélbe visszatérő bencések egyik legkorábbi építkezését jelzi. Az építkezéshez felhasználták a középkori romokból nyert téglákat, falazóköveket és kőfaragványokat. Sőt, az építendő falak vonalát is közvetlenül a középkoriak felett jelölték ki, mintha szó szerint a középkori alapokra kívánták volna felhúzni az új épületet. Ez talán statikai szempontból is jó megoldásnak tűnhetett, de nem kizárt, hogy éppen ez a döntés vezetett a megkezdett munkálatok kudarcához. A falak meghiúsult továbbépítését jól jelzik a csorbázatos falvégek: az alapozást nem egy függőleges síkkal állították meg, hanem szabályos előre- és visszaugratásokkal, hogy a tervezett folytatáskor ebbe kössék be a falat, s így az később ne tudjon elmozdulni, megrepedni egy egyenes vonal mentén. Az 1,3 méteres falvastagság és a tekintélyes alapozási mélység arra utal, hogy valamilyen jelentős épület alapjait kezdhették itt lerakni – talán a monostor egyik emeletesnek szánt épületszárnyát.
Building activity of the returning monks (2)
One of the earliest traces of the Benedictine monks who returned to Bakonybél after the expulsion of the Ottomans was a brick and stone wall that was found on this site. Bricks, cut building stones and stone carvings from medieval ruins were used in the construction. Moreover, the lines of the walls to be built were marked out directly above the medieval ones, as if they were literally intended to build the new building on the medieval foundations. This may have seemed a good solution from a structural point of view, but it is possible that this decision led to the failure of the works. The failure to continue the construction of the walls is illustrated by the toothed ends of the walls: the foundation walls were not terminated with a vertical plane, rather with a series of projections and recesses, so that a future wall could be tied into them when the planned continuation took place, so the wall would not move or crack along a straight line. The wall thickness of 1.3 meters and the considerable depth of the foundations suggest that a substantial building was planned to be built here – perhaps a wing of the monastery supposed to be at least two storeys in height.